LEXIKON

Guava

A: guava; F: goyave;
S: guayaba;
P: goiaba;
N: Gemeine Guave

A közönséges guáva alacsonyan elágazó, 3,5-10 m magas, terebélyes ágrendszerű fa.  A fa kérge vörösesbarna, pikkelyesen lehámlik. .


Termése:

gömbölyded bogyó, amely elliptikus, alma vagy körte alakú, zöld vagy sárgászöld, gyakran rózsaszín pettyes, 4-12 cm hosszú és legfeljebb 200 g-os. A gyümölcs csúcsán a csészelevél-koszorú maradó. Vékony héja gyengén fényes és viaszos. A C-vitaminban és pektinben gazdag terméshús éretten lágy, bő levű, kis kősejtek miatt szemcsés, fehéres, sárgás, sárgászöld vagy rózsaszín, a központ felé haladva gyakran élénkebb piros színű. Íze kellemes, édeskésen savanyú zamatú, körtéhez vagy szamócához hasonló; az éretlen, zöld termések savanyúak és gyakran összehúzó hatásúak.

A bogyó belsejében üveges pulpában fejlődik a nagyszámú barnássárga, aszimmetrikusan szív alakú kemény mag (3 x 2,5 x 2 mm).
Felhasználása: az érett terméseket friss gyümölcsként vagy (be-)főzve desszertként, a magokkal együtt fogyasztják.

Ázsiában az éretlen, cukorral és fahéjjal meghintett termések is kedveltek. Zamatos zselét és ízletes gyümölcsleveket állítanak elő belőle.

Az érett bogyók héját salátákhoz és pudingokhoz is felhasználják.

A levével jégkrémet és más édességeket ízesítenek. Gyökerét, levelét, kérgét és éretlen termését hasmenés ellen alkalmazzák.

 

-->