LEXIKON
- Sáfrány - Saffron
- Sambal oelek
- Sárga bab sós mártásban
- Sárgabab-mártás
- Sarhor-metélt
- Scoville-skála
- Skorpió chili - Trinidad Moruga Scorpion
- Soba tészta
- Spárga
- Sriracha
- Stevia - jázminpakóca
- Sumac, Szömörce
- Szalmagomba (Volvariella volvacea)
- Szarvasgomba
- Szechuáni bors
- Szecsuani chilipaszta, chilipaszta
- Szegfűszeg
- Szerecsendió
- Szezámmag
- Szójababpaszta
- Szójababsajt lapok, vékony, szárított
- Szójababsajt, fehér, erjesztett
- Szójababsajt, friss (tofu)
- Szójababsajt, piros, erjesztett
- Szójababsajt, puffasztott
- Szójaolaj
Scoville-skála
A Scoville-skála a paprikafajták csípősségét méri. A Capsicum nemzetség tagjai (paprikafélék) csípősségét a kapszaicin nevű anyag okozza. Ez a bőr hőérzékelő idegvégződéseit ingerli, különösen a nyálkahártyákon. A Scoville-féle csípősségi egység (Scoville heat unit, SHU) a kapszaicin relatív mennyiségét jelzi. Sok csípős szósz használja reklámaiban a Scoville-skálát.
A kapszaicin mérésére először Wilbur Scoville amerikai kémikus dolgozott ki használható eljárást (1912-ben), ezért az egységet róla nevezték el.
A csípősség Scoville által kidolgozott eredeti módszere a Scoville organoleptikus tesztje.[1] Az eredeti eljárásban a paprikából készült oldatot cukros vízzel hígították addig, amíg a „csípést” a tesztelők (eredetileg öt kóstoló) már nem tudták érzékelni; a csípősséget a Scoville-skálán a hígítás mértéke adja meg. Ennek alapján a kapszaicint egyáltalán nem tartalmazó édes paprikák (például a zöldpaprika) Scoville-értéke nulla, mivel oldatuk hígítatlanul sem csípős. A másik végletet képviseli például a Habanero chili, az egyik legerősebb paprika. Ennek 300 000 feletti SHU értéke azt jelzi, hogy a kivonatot több mint 300 000-szeresére kell hígítani ahhoz, hogy már ne érezzük csípősnek.
A Scoville-féle organoleptikus teszt legnagyobb hátránya a pontatlanság, mivel szubjektív emberi érzékelésen alapul.
A Scoville-egységekben kifejezett csípősségek hozzávetőlegesek, mivel az egyes fajtákon belül is nagy (akár több mint tízszeres) eltéréseket tapasztalhatunk a kérdéses növény származásától, a klímától és a talajtól függően (különösen igaz ez a habanero fajtákra).