LEXIKON
- Sáfrány - Saffron
- Sambal oelek
- Sárga bab sós mártásban
- Sárgabab-mártás
- Sarhor-metélt
- Scoville-skála
- Skorpió chili - Trinidad Moruga Scorpion
- Soba tészta
- Spárga
- Sriracha
- Stevia - jázminpakóca
- Sumac, Szömörce
- Szalmagomba (Volvariella volvacea)
- Szarvasgomba
- Szechuáni bors
- Szecsuani chilipaszta, chilipaszta
- Szegfűszeg
- Szerecsendió
- Szezámmag
- Szójababpaszta
- Szójababsajt lapok, vékony, szárított
- Szójababsajt, fehér, erjesztett
- Szójababsajt, friss (tofu)
- Szójababsajt, piros, erjesztett
- Szójababsajt, puffasztott
- Szójaolaj
Szarvasgomba
A legenda szerint a gímszarvasok szeptemberben-októberben a párzás előtt ettől a gombafajtól kapnak új erőre. A hím gímszarvasok feltúrják az erdő talaját, ha pedig rátalálnak az értékes csemegére, elfogyasztása után valósággal megőrülnek a nőstény utáni vágytól.
Legendásan erős serkentő hatása miatt a szarvasgomba az ókortól a mai napig rendkívül keresett, és igen drága gombaféleség. Azonban a hírhedtsége ellenére a szarvasgomba egy fűszer is, amelynek nem a mennyisége, hanem az illata határozza meg az értékét.
A gomba belső húsa a gléba, amely a spórákat képző szerv, különlegesen erezett, márványozott mintázatú, érett korában húsos, viasznemű, tapintásra kemény, állaga a zsíros sajtra emlékeztető, illatos. Gasztronómiailag legértékesebb a Tuber nemzetség (a tuber név a földi daganatot jelentő tumores terrae, tubera terrae latin kifejezésből származik).
A leghíresebb és legkeresettebb szarvasgomba fajta latin neve Tuber melanosporum, amelynek sokféle elnevezése van Franciaországban: truffe noire vagy truffe du périgord, amelynek a magyar neve Francia szarvasgomba. Provance-ban úgy tartják, hogy a többi francia „trifla” fajta (truffe brumale, truffe de Bourgogne, truffe mésentérique, truffe blanche) csak tévedésből jött a világra.
Csak Dél-Európában terem, ahol rendszeresen szarvasgomba aukciókat is tartanak, 2010-ben 105 ezer euróért cserélt gazdát egy 936 gramm súlyú fehér szarvasgomba egy olaszországi árverésen.
A szarvasgomba franciául truffe, ami a közép francia trufle alakból és végső soron a latin tuber („gumó”) szóból származik.
Fűszer, gasztronómiai különlegesség, aminek az íze talán semmihez sem hasonlítható. Giacomo Casanova szerelmi kalandjai előtt gyakran szarvasgombás ragut evett, a róla elnevezett híres Casanova-mártás pedig 30 gramm szarvasgomba felhasználásával készül.
Idősebb Alexandre Dumas író szerint „a szarvasgomba a hölgyeket gyengédebbé, a férfiakat szeretnivalóbbá teszi”.
A 18. században élt francia szakácsművész, Jean Anthelme Brillat-Savarin a „konyha gyémántjának”, míg Gioachino Rossini, az ínyenc olasz zeneszerző a szarvasgombát a „gombák Mozartjának” nevezte. Olyan, mintha „illatot ennénk, de az illat, amit a nyelvünkkel érzékelünk mégsem ugyanaz, mint amit előtte a gombán éreztünk”.
A szarvasgombák Magyarországon is igen elterjedtek, leggyakoribb gazdasági jelentőséggel is bíró szarvasgomba a nyári szarvasgomba (Tuber aestivum), sőt egyedül hazánkban található meg az egyetlen édes ízű szarvasgomba, a homoki szarvasgomba (Mattirolomyces terfezioides, korábban: Terfezia terfezioides) (en).
A hungarikumnak tartott édeskés homoki szarvasgomba, bár újabban szintén a csészegombák rendjéhez tartozik, ma még nem tartozik a legrangosabb szarvasgomba nemzetségek sorába, azonban az Alföld akácosaiban jól terem, és mert ez az egyetlen édes ízű szarvasgomba, ezért versenytársa sincs a piacon.
A szarvasgombák gyűjtésének és fogyasztásának évszázadokra visszanyúló tradíciói vannak. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején virágzott a szarvasgomba-kereskedelem és gasztronómiai kultúra, régiesebb nevén a „trifla” élvezete. Ferenc József osztrák császár és magyar király kedvenc levese a szarvasgombás csicsókaleves volt, Mária Terézia királynő konyhája fűszerként csirkeételekhez használta.
A magyar mikológia egyik jelentős alakja, Hollós László gombakutató már az 1911-ben megjelent Magyarország föld alatti gombái, szarvasgombaféléi: Fungi Hypogaei Hungariae című könyvében a hazai termesztés beindítását szorgalmazta. Sajnálatos módon munkássága és a komoly hazai szarvasgombász hagyományok is a feledés homályába merültek a két világháború között és az azt követő időszakban. Újabban azonban Magyarországon is elkezdődött az extenzív termelési technológiával támogatott mesterségesen termesztett szarvasgomba ültetvények létrehozása. A tölgy-makkot szarvasgomba spórákat tartalmazó oldattal kezelik, majd az így kikelt facsemetéket kiültetik a gondosan kiválasztott talajviszonyok közé. A szarvasgomba kultúra terjedése és a gomba aranyhoz mérhető ára és értéke miatt az etikátlan és szakszerűtlen, kapával történő túlgombászás miatt, néhány erdőnkben kritikussá vált a helyzet, országos szinten azonban nincsenek veszélyben a hazai szarvasgomba termőfoltok.
2014-ben volt olyan hevesi ültetvény, ahol egy hektáron 200 kilogrammnyi gomba nőtt. A legnagyobb termés csaknem 1,4 kilogrammos volt.
Foto: wikipédia